Golgota Kistarcsa Tanítások

Jézus mestere volt a személyes beszélgetéseknek, még akkor is, ha a beszélgetőpartnere a lehető legtávolabb állt a rendes vallásos ember képétől. Sőt, mintha szívesebben is beszélgetett volna olyan emberekkel, akik beismerték, hogy van bennük egy mély hiányérzet, amit pótlékokkal próbáltak betölteni.

Az élet sokszor nem tűnik igazságosnak, időnként úgy tűnik, mások kevesebb energiával is jobban érvényesülnek. Az irigység, rivalizálás pedig a gyülekezetben is felütheti a fejét. Vajon mit tanulhatunk erről a témáról Keresztelő Jánostól, aki nemcsak, hogy nem nehezményezte Jézus növekvő népszerűségét, hanem még örült is neki?

A régi számítógépek időnként kiírták, hogy "cserélje ki a lemezt, és nyomja meg bármelyik billentyűt a folytatáshoz". Néha az életben is így érezzük magunkat, jó lenne kicserélni bizonyos tulajdonságainkat, vagy valahogy újrakezdeni helyzeteket. Ebben a részben Jézus az újjászületésről beszél, mint megoldás. De vajon mit jelent és hogyan történik?

Ismeri mindenki a szólást: „Áll, mint Bálám szamara.” Aki esetleg hallott már erről a bibliai történetről, az azt is tudja, hogy ez a szamár nem csak megállt, de emberi hangon meg is szólalt! De vajon tényleg a szamárról szól ez a már-már mesébe illő történet?

A Biblia egyik legmeghökkentőbb története, amikor Jézus jelenetet rendezett a jeruzsálemi templomban. Suhogott a korbács, repültek szét a pénzérmék, borultak az asztalok. Nem csoda, hogy a biztonsági szolgálat is megjelent. De vajon miért viselkedett Jézus ennyire radikálisan?

Ebben a részben Jézus első csodáját látjuk, ami meglepő módon nem más, mint hogy nagyságrendileg 500 liter vizet borrá változtatott. De ennél egy nagyobb csodát is tett, megszabadította a szégyentől az ifjú párt és családjaikat. Vajon mi hogy szabadulhatunk meg azoktól a dolgoktól, amelyeket szégyellünk?

János a könyve elején óriási feszültséget, várakozást épített fel. Ebben a részben pedig színre is lép a főszereplő, Jézus.

Hogy mi a különlegessége az Isten által az Ószövetségben elrendelt ünnepeknek? Az, hogy olyan eseményekre utalnak előre, amik csak jóval később történtek meg, vagy még ezután fognak bekövetkezni! Az ünnepek valódi jelentését csak az Újszövetséget olvasva érthetjük meg, és kivétel nélkül mind egy személyre utal, aki nem más, mint Jézus!

Valaki azt mondta, hogy végső soron nem az számít, hogy hány évből áll az életed, hanem hogy mennyi élet van azokban az években. Vajon mi a titka annak, hogy ne csak látványra, hanem valóban bejöjjön az élet?

Az idei tanév különlegessége, hogy a járványhelyzet miatt rengeteg a kérdőjel, így nehéz tudni, mire is készüljünk. A bibliai József élete ugyanígy tele volt kérdőjelekkel, váratlan fordulatokkal, neki azonban volt egy kulcsa ahhoz, hogy minden helyzetből erősebben jöjjön ki. Vajon mi volt a titka?

Híres festményeket modern technikai eszközökkel vizsgáló kutatók gyakran találnak a rétegek alatt korábbi skicceket, vázlatokat. Ezékiel gazdag képi világgal leírt látomása az élet folyójáról már az ő idejében is lenyűgözőnek számított. Mi pedig az újszövetség (akárcsak egy korszerű eszköz) segítségével, még lenyűgözőbb képeket fedezhetünk fel a rétegek alatt.

Vajon miként egyezethető össze az isteni igazság és a kegyelem? Lehetséges ezt egyáltalán szavakkal megfelelően definiálni? Vagy lehetséges, hogy ezt Jézus is csak történeteken és élete eseményein keresztül tudta az emberiség számára érthetően kifejezni? Vendégtanítónk, Horváth-Kávai Árpi, a 11. kerületi Golgota pásztora ezeket a kérdéseket járja körül többek között az irgalmas samáriai története és a parázna nőnek mondottak segítségével.

Életünk sorsdöntő pillanataiban elsődleges fontosságú, hogy a megfelelő irányba nézzünk. De ha ez nem sikerülne, akkor Isten, akár radikális módszerrel is, de segít a fókuszunkat helyes irányba állítani!

A Biblia első fejezetei arról szólnak, hogy minden elromlik. Az utolsó fejezetei viszont arról tanúskodnak, hogy Isten mindent helyreállít. De vajon hogy állíthatjuk az életünket ennek a helyreállító munkának a szolgálatába?

A régi számítógépeken mindig volt egy reset gomb, amelyet akkor használtunk, ha a gép nagyon lefagyott vagy besokallt. A Biblia azt tanítja, hogy Isten egy nap a teremtett világon is nyom egy reset gombot, újjáteremti a földet is. De vajon milyen lesz az új föld? Elég nagyszerű, de nem a szörfösöknek kedvező. Részletek a tanításban.

Az emberiség sokféleképpen elképzelte már, hogy vajon hogyan ér majd véget a ma ismert világunk, ha egyáltalán ez bekövetkezik majd. Nem csak a vallásoknak, a tudománynak is vannak forgatókönyvei, igaz, ők leghamarabb 500 millió év múlva számítanak az apokalipszisre. Vajon mit tanít a Biblia erről? Lesz utolsó ítélet? Lesz menny és pokol? És ami még fontosabb, milyen hatással van az életünkre, ha elfogadjuk a bibliai forgatókönyvet?

Ha egy helyzetet vagy eseményt véresnek írnak le, akkor az azt jelenti, hogy nagyon durva, nagyon erőszakos, szinte, vagy már valóságosan vér is folyik, komoly sérüléssel, sebesüléssel, akár halállal is jár.

Az angolszász szerkesztőségekben a mai napig "második eljövetel formátumnak" nevezik azt a betűstílust, amelyet csak a legnagyobb jelentőségű eseményekről szóló híradások címében használnak. Az elnevezés Jézus második eljövetelére utal. De vajon mikor és hogy fog bekövetkezni ez az óriási jelentőségű esemény?

Az elmúlt években sokan panaszkodtak, hogy már olyan nagy a tempó, hogy alig lehet bírni. Aztán a vírus miatt szinte egyik napról a másikra leállásra kényszerültünk. De a nagy kérdés, hogy a veszélyhelyzet végével hogy tudnánk megúszni, hogy újra felvegyük a korábbi őrült tempót. A Jelenések 18 ebben is segít azzal, hogy rámutat, milyen mozgatórugói vannak a világ gazdasági rendszerének, és mit gondol Isten ezekről.

Talán ti is hallottátok már a hasonlatot, miszerint a különböző vallások ugyanazt az istent tapogatják ki, csak különböző megközelítésből. Érdekes módon a Biblia is valami hasonlót tanít a világvallásokról - viszont beletesz egy csavart, ami az egész elképzelést a feje tetejére állítja.